Stats

Sunday, 10 July 2011

Barcelona: part eső után

04.07.2011


A tengerparti séta leginkább ott kedvemre való, ahol a tenger utolsó látható habjai elérik a homokot. A nedves homokban, de nem a vízben, a nedves homokban, de nem a teljesen száraz részen. A tengernek ez a része én vagyok...

Világok között,
kívülálló
különálló elemek,
melyek első pillanatban különbözőnek tűnnek, de a talpam alatt minden egyes lépésnél tökéletesen kiegészítik egymást, és harmóniát alkotnak. Fenséges pillanatok.

A nedves homok alatt ott rejtőzik könnyed eső után a leheletnyivel melegebb, világosabb és bársonyosabb halványbarna homokréteg. Minden lépésnél előbukkannak a száraz homokszemek, és képszerű alakokat varázsolnak a felső lepelre. Csodálatos víziók.

A kibukkanó kagylók ékszemei a homoktengernek. Hirtelen előbukkan bennem a kicsi, éppen iskola előtt álló gyermek, aki begyűjtene minden ékszemet, ha rajta múlna. De jönnek, vágtatnak, dobognak a lovak, noha hallani nem lehet, de az Édesanyám arcán úrrá levő vészjelzés többet elárul minden figyelmeztető szónál.

Végül minden jól alakul.

A lovasok továbbvágtatnak.

No comments:

Post a Comment